éGyerekkorom egyik kedvenc, ha nem a legkedvesebb Disney-rajzfilmjeként tartom számon a Szépség és a Szörnyeteget. Így nem csoda, ha tűkön ülve vártam, hogy láthassam.
Voltak elképzeléseim a filmről, és eléggé aggódtam Emma Watson alakítása miatt, aki már a Harry Potterben sem fogott meg. Valóban, nem tudja levetkőzni méltóságteljes angol tartását. De ha jobban megnézzük, majdnem minden angol színész és színésznő rendelkezik ezzel a nemzeti sajátossággal. És ez így van jól.
Nagy csalódás lett volna a számomra, ha nem csendülnek fel az ismerős dallamok, ezért teljesen megnyugodtam, amikor viszont hallottam őket. Az újabbak pedig remekül viszik tovább a stílust. Különösen tetszett a Szörny szólója a végén, amikor elengedi Belle-t. Az 1991-es rajzfilmben mindössze fájdalmas üvöltést hallat, itt azonban beleadja a szívét és a lelkét. Talán emiatt is kapta meg több kritikában a karakter az érzelmesebb jelzőt.
Ami a film látványvilágát illeti, nem vártam kevesebbet a 21. század technológiájától. A kastély használati tárgyai külön meglepetést és csodálatot váltottak ki belőlem, elsősorban Lumiere, aki a mesében a talpán ugrál. Az emberi formával életszerűbbé, hihetőbbé válik az alakja. Ugyanez vonatkozik a tollseprűre, aki galambalakot vett fel.
Nézzük a történetet, amely a 18. századi Franciaországba repít el, és ehhez a szereplők nagyon sokat hozzátesznek.
A mesében nem domborítják ki ezt a vonalat az alkotók, de a filmben nagyon jól látható, hogy a barokk és a klasszicizmus határán, vagy a klasszicizmus korszakának elején járunk. Ők maguk is klasszikus példát követnek azáltal, hogy egy több évszázados történetet újraalkotnak más nézőpontból. Utalok itt az antik költőkre, akik ugyanazt a történetet más-más szemszögből vitték színpadra (pl. Oidipusz).
A falusiak furcsának találják Belle-t, világosan látjuk, miért: haladó szelleme a tudomány pártolója, a ráció vezérli tetteit. Emlékezzünk csak Newtonra, akit tudománya miatt boszorkánysággal vádolt az egyház ekkortájt. Ezért aztán nekem minden érzelem ellenére ridegnek tűnik, szerelme a Szörny iránt valójában inkább felebaráti szeretet, de az tiszta.
A Szörny a mesében még olvasni is alig tudott, itt viszont nagyon is művelt, tájékozott ember. Nem csoda, ha megtalálja a zsák a foltját, és vonzalom alakul ki közte és a lány közt.
A jó és a rossz harca úgyszintén klasszikus maradt. Gaston fokozatosan veszik el a romlottság útján. Bevallom, a film elején még szimpatikus volt, amíg az öntelt csábítót alakította, de amint eluralkodott rajta a hatalomvágy, magával rántja hűséges barátját és álnok gyilkossá válik.
Az ún. extrák, amik a Szépség és Szörny előéletét feszegetik, szerencsére épp csak annyira nyúlik a múltba, amennyire a történet megköveteli a teljesség kibontakozása érdekében. Nem lóg ki, teljesen belesimul a kontextusba.
Összességében ezek voltak a legszembetűnőbb jegyek, amik a film kapcsán előjöttek. Minden előítéletem ellenére egy tudatosan összerakott alkotást sikerült vászonra vinni Condonéknak. Véleményem szerint reális képet csak akkor kaphatnánk, ha minden Szépség és a Szörnyeteg adaptációt figyelembe vennénk.
Utolsó kommentek